Minden, amit tudnod kell a csörlőkről

Mekkora csörlőt vegyek? Milyen kötél kell? Hány tonnát bír a csörlőm? Mikor kell elektromos és mikor kézi? Egyáltalán mire lehet használni ezeket? Legújabb blogbejegyzésünkben megválaszoljuk ezeket a kérdéseket és néhány egyéb tippet is adunk. 

Bevalljuk: legújabb blogbejegyzésünk címében nem állítottunk igazat, hiszen mindent egy ekkora cikkben nem lehet elmondani a csörlőkről. Olyan sok egyéb kérdés vetődhet fel a témában, hogy mi most csak a legfontosabb jellemzőket taglaljuk.

Aki elakad és aki el fog

Offroad-os körökben úgy tartják, hogy a terepjáró azért jó, mert sokkal távolabb akad el a járható úttól, mint a személyautó. A lényeg tehát, amit mindenkinek tudnia kell, aki belevág: biztosan el fogsz akadni. Kétféle terepjárós van: aki már akadt el este egyedül, távol minden civilizációtól, és akire még vár ez az élmény.

Egyik klubtagunk számára például remek ötletnek tűnt nulla helyismerettel, zéró tereptapasztalattal sötétedéskor nekiindulni a havas Börzsönynek, de hamar rájött, hogy tévedett. Miután hason fekve, csupasz kézzel bő egy óra alatt kiásta az árokban fekvő autót a hóból, elgondolkodott rajta, hogy csörlőt kellene venni. A havas élmény intenzitása, valamint az életben maradása öröme tettre sarkalta, és elkezdett csörlőt keresgélni a terepjárójára. Akkor a hazai kínálat két végletből állt, a „metrós csörlő” 100 ezer forintért, és a megfizethetetlennek tűnő eszköz 390 ezerért. Így talált rá az angol gyártmányú Winchmax csörlőre, ami a legjobb ár-érték arányú megoldásnak bizonyult. Annyira megtetszett neki, hogy azóta ő üzemelteti a terepjarofelszereles.hu webshopot.

De mi az a húzóerő?

A csörlőn a húzóerő fontban (LBS) van megadva, a szám a maximális erőt jelenti az első kötélsoron. A közvélekedés úgy tartja, hogy a csörlőnek az autó önsúlyának dupláját kell tudnia. Ez még akár igaz is lehet ha tudjuk, hogy valójában mennyi a csörlőn megadott húzóerő valójában. És itt jön a trükk, miszerint a csörlőkön az első kötélsoron mért húzóerőt adják meg. Egy névlegesen három tonna húzóerejű csörlő elvileg három tonna erővel képes húzni az első kötélsoron.

Tehát ha (majdnem) teljesen kiengedtük a kötelet, de ha csak a legfelső kötélsort húzzuk le, akkor a három tonnás csörlőnk húzóereje 1,5 tonna lesz. Ez a nógrádi, vagy a somogyi agyagba süllyedt Rangerhez például kevés. Ezt pedig csörlő füstjelekkel kommunikálja majd irányunkba, és lehet leballagni a faluba a traktorosért, majd új csörlőt vásárolni.

Amennyiben a csörlőt nem csak dizájnelemnek szeretnék, hanem használni is tervezzük, Ranger méretű autóra hattonnás eszköz kell, az ennél kisebb csak dekoráció. Ennek húzóereje a legfelső kötélsoron 3,3 tonna, ami éppen elég lehet, lásd az alábbi táblázatot:

Forrás: https://terepjarofelszereles.hu

Alapvetően kétféle kötéllel szerelik a csörlőket, drótkötéllel vagy szintetikussal. Utóbbit a köznép hibásan kevlárkötélnek nevezi.

A szintetikus kötél előnyei:

• Könnyebb kezelni, szükség esetén puszta kézzel is meg lehet fogni a drótkötéllel ellentétben. 
• Kevésbé érzékeny a nem szabályos menetű feltekerésre, az egymást keresztező meneteknél nem törik meg a kötél.
• Nem nyúlik, tehát nem tárol kinetikus energiát, esetleges szakadásnál nem csapódik, leesik a földre.
• A közvélekedéssel ellentétben nagyobb szakítószilárdságú, mint az ugyanolyan keresztmetszetű drótkötél.
• Könnyebb tisztítani, ki lehet egy lavór tiszta vízben mosni.

Néhány tipp a csörlőzésre

Csak kesztyűben fogjuk meg, esetleg más segédeszközzel, például kampóval. Ha hosszú a kötelünk, tegyünk rá valamilyen jól látható rongyot, faágat, de a legbiztosabb megoldás a láthatósági mellény. Sose lépjünk át a feszülő kötelén. Ha nagy a terhelés, és van rá módunk, érdemes valamilyen súlyt ráakasztani a kötélre, például egy homokkal teli zsákot. Ha elszakad a kötél, így nem csapódik olyan messzire. Ha túl a nagy a terhelés, vegyünk igénybe fordító csigát.

Kíméljük a természetet! Ha fához rögzítjük a kötelet, akkor védjük azt meg. Favédő hevederrel, talajhorgonnyal, egyéb eszközzel. Mindig csak annyira túrjuk fel a természetet, amennyire feltétlenül szükséges, utána pedig igyekezzünk minél jobban helyrehozni az okozott károkat.